Inzulinrezisztencia – a csendes gyilkos

Inzulinrezisztencia

Az IR, azaz inzulinrezisztencia egy krónikus, visszafordíthatatlan anyagcserebetegség. Ezzel
az állapottal az a legnagyobb baj, hogy piszok lassan alakul ki, lappang
szépen, és csendesen, miközben taccsra teszi hasnyálmirigyet, a szív-, és
érrendszert, illetve a petefészkeket, és a májat, veséket.

Szimpla laborvizsgálattal nem mutatható ki, ugyanis az éhgyomri vércukorszint normális,
vagy a normális határérték felső szintjét pöcögteti.  Az inzulin az egyetlen olyan hormon, ami a
vércukorszintet csökkenti, de IR esetében az  inzulinreceptorok nem
reagálnak az inzulinra, a hasnyálmirigy turbó üzemmódra kapcsol, hogy a
szervezet elkerülje a hiperglikémiás állapotot.

A tüneteket pont az okozza, hogy a vérben keringő vércukor mennyisége néha túl magas, néha túl alacsony, de
mivel a hasnyálmirigy gőzerővel dolgozik, normális folyadékfogyasztás és
étkezés mellett az állapot nem vezet sem hipo-, sem hiperglikémiás kómához. Az
alany szimplán csak rosszul van, illetve a típusos tüneteket produkálja. Nos,
jó hírem van azoknak, akiknél felmerült az IR-gyanúja. Szigorú diétával, és
rendszeres testmozgással tünet mentesíteni lehet, illetve megelőzhető az IR
kettes típusú cukorbetegséggé fejlődése.

Az IR teljes, élethosszig tartó életmódváltásra kényszerít. A kalóriaszámláláson, és a szénhidrátok glikémiás
indexének figyelembevételén alapuló diétát ugyanis nem szabad abbahagyni; az
inzulin receptorok nem fognak „meggyógyulni”. Fegyelmezett étrendválasztás
mellett már fél év alatt látványos javulás vehető észre.

Kovács Rhewa Andrea